Mi van, ha 18 éves vagy, imádod Beckhamet, és úgy meg tudod csavarni a lasztit, mint a nagy példakép? Azt hiszed hogy a világ a lábaid előtt hever? Hát tévedsz! Ha Jessnek hívnak, 18 éves vagy, indiai és a tetejében lány, akkor felejtsd el álmaidat! Azt hiszed a rokonaid majd hagyják, hogy a férfiak játékát játszd, ha legszívesebben a tűzhely mellett látnának? Ha téged Jules-nek hívnak, 18 éves vagy, angol és lány, az azt jelenti, hogy elmehetsz Amerikába, ahol a lány focistákat is megfizetik és megbecsülik. A két lány elhatározza: a férfiakat is megszégyenítő profi focistákká képeztetik magukat, míg mindkettőjük szerelmes nem lesz… persze ugyanabba a férfiba, aki nem más, mint edzőjük, Joe.

A Csavard be, mint Beckham ritka film abból a szempontból is, hogy egy női rendező munkája, és mégsincsenek benne tipikusan nőies filmes hibák. Nem erőltetett, nem túl érzelmes, nem akar mindenáron visszautalni a rendezőnő saját életére, és nem szerencsétlenek a párbeszédei. Mindezek helyett jó a ritmusa, kedves a világa, és irigyelnivalóan elszánt a főszereplője. Szeretnivaló film, szeretnivaló népeknek.