Tulajdonképpen magától értetődő, hogy úgy promotálnak egy mobiltelefont, hogy az a kezeknek, az ujjaknak jó, hiszen azzal használjuk. A 180 amsterdam nevű reklámügynökség meg is tette ezt, a számomra oly kedvenc megszemélyesítéssel, ahogyan azt megtette más például a széllel:

 Szabadság az ujjaknak


Egy kis személyes hozzáfűzni való: egy-két hete azon gondolkoztam miért is szeretem jobban a Nokia mobilokat minden másnál. Nem a funkcióiért - na jó, részben azért is, a menüt erősen jól kitalálták - hanem mert kényelmes az ujjaimnak.

Oké, végülis nem mai dolog - legalábbis külföldön - olyan játékszereket adni a "kezekbe", amelyeket máshogy szokás használni. Például ujjakkal gördeszkázni, akár az ehhez a kultúrához tartozó lépcsőkorláton és hasonlókon, breakelni, stb. Na persze, a japánok ezt is megették, és akár nadrágot is varrnak az ujjunkra.

Csak mintaként egy jobban sikerült ujj-tánc:

Ügyesebbek páros táncot is megpróbálhatnak.

Az a gyanúm, a reklámügynökségek kreatívjai ma már órákat is eltöltenek időnként a videomegosztók előtt, talán tévét sem néznek nagyon. Ennek köszönhető, hogy az ehhez hasonló amatőr videók rendre beszűrődnek a kreatív iparba, segítségképp a "világkönyvtár" videó-polcait.

De ha már ujj-szerepjátszásról beszélünk, akkor kihagyhatatlan koichiro tsujikawa rövidfilmje. Már látom is, a manapság szokásos szakmák fregmentációjának egy lehetséges jövőképét, amikor Cannesban az ügyeletes ujj-színészt ünneplik a vörös szőnyegen:) Igazi megujjulás lenne...

 Homályzóna